Aerosol Impact on Climate in the Himalayan Region

Translated Content:

๐Ÿ”น เชนเชฟเชฎเชพเชฒเชฏ เชชเซเชฐเชฆเซ‡เชถเชฎเชพเช‚ เช†เชฌเซ‹เชนเชตเชพ เชชเชฐ เชเชฐเซ‹เชธเซ‹เชฒ เช…เชธเชฐ

Indian เช‡เชจเซเชกเชฟเชฏเชจ เชธเซเชชเซ‡เชธ เชฐเชฟเชธเชฐเซเชš Organization เชฐเซเช—เซ‡เชจเชพเช‡เชเซ‡เชถเชจ (เช†เชˆเชเชธเช†เชฐเช“) เชถเชพเชฐเซ€เชฐเชฟเช• เชธเช‚เชถเซ‹เชงเชจ เชชเซเชฐเชฏเซ‹เช—เชถเชพเชณเชพ เชฆเซเชตเชพเชฐเชพ เชคเชพเชœเซ‡เชคเชฐเชฎเชพเช‚ เชนเชพเชฅ เชงเชฐเชตเชพเชฎเชพเช‚ เช†เชตเซ‡เชฒเชพ เช…เชงเซเชฏเชฏเชจเชฎเชพเช‚ เชเชฐเซ‹เชธเซ‹เชฒเชจเชพ เชธเซเชคเชฐเซ‹เชฎเชพเช‚ เช–เชพเชธ เช•เชฐเซ€เชจเซ‡ เช‡เชจเซเชกเซ‹-เช—เซ‡เช‚เช—เซ‡เชŸเชฟเช• เชชเซเชฒเซ‡เชจ (เช†เช‡เชœเซ€เชชเซ€) เช…เชจเซ‡ เชนเชฟเชฎเชพเชฒเชฏเชจเซ€ เชคเชณเซ‡เชŸเซ€เช“ เชชเชฐ เชญเชฏเชœเชจเช• เชตเชงเชพเชฐเซ‹ เชฆเชฐเซเชถเชพเชตเซ‡ เช›เซ‡.เช…เชญเซเชฏเชพเชธเชจเชพ เช—เซเชฐเชพเช‰เชจเซเชก-เช†เชงเชพเชฐเชฟเชค เช…เชตเชฒเซ‹เช•เชจเซ‹ เช† เชคเซ€เชตเซเชฐ เชเชฐเซ‹เชธเซ‹เชฒเชจเชพ เชธเซเชคเชฐเซ‹เชจเชพ เชชเซเชฐเชญเชพเชตเซ‹ เชชเชฐ เชญเชพเชฐ เชฎเซ‚เช•เซ‡ เช›เซ‡, เชธเช‚เชญเชตเชฟเชค เชฐเซ€เชคเซ‡ เชตเชงเชคเชพ เชคเชพเชชเชฎเชพเชจ, เชฌเชฆเชฒเชพเชคเชพ เชตเชฐเชธเชพเชฆเชจเชพ เชฆเชพเช–เชฒเชพเช“ เช…เชจเซ‡ เช—เซเชฒเซ‡เชถเชฟเชฏเชฐ เชฌเชฐเชซ เช…เชจเซ‡ เชฌเชฐเชซเชจเชพ เชตเซ‡เช—เชจเชพ เช—เชฒเชจ เชคเชฐเชซ เชฆเซ‹เชฐเซ€ เชœเชพเชฏ เช›เซ‡.

๐Ÿ”ธ เชเชฐเซ‹เชธเซ‹เชฒ เชฐเซ‡เชกเชฟเชเชŸเชฟเชต เชซเซ‹เชฐเซเชธเชฟเช‚เช— เช‡เชซเชฟเชฒเชฟเชŸเซ€ (เชเช†เชฐเชเชซเช‡) เชคเชพเชฐเชฃเซ‹

Ig เช† เช…เชญเซเชฏเชพเชธ เช†เช‡เชœเซ€เชชเซ€ เช…เชจเซ‡ เชนเชฟเชฎเชพเชฒเชฏ เชคเชณเซ‡เชŸเซ€เช“ เช‰เชชเชฐเชจเชพ เชตเชพเชคเชพเชตเชฐเชฃเชฎเชพเช‚ เช‰เชšเซเชš เชเชฐเซ‹เชธเซ‹เชฒ เชฐเซ‡เชกเชฟเชเชŸเชฟเชต เช‡เชซเชฟเชฒเชฟเชŸเซ€ (เชเช†เชฐเชเชซเช‡) เชธเซ‚เชšเชตเซ‡ เช›เซ‡, เชœเซ‡เชฎเชพเช‚ เชฏเซเชจเชฟเชŸ เชเชฐเซ‹เชธเซ‹เชฒ opt เชชเซเชŸเชฟเช•เชฒ depth เช‚เชกเชพเชˆ (เชเช“เชกเซ€) เชฆเซ€เช  80 เชฅเซ€ 135 เชกเชฌเชฒเซเชฏเซเชเชฎ – 2 เชธเซเชงเซ€เชจเซ€ เช›เซ‡.เชเชฒเชฟเชตเซ‡เชŸเซ‡เชก เชเชฒเชฟเชตเซ‡เชถเชจ เชชเชฐ เช† เช•เชพเชฐเซเชฏเช•เซเชทเชฎเชคเชพ เช–เชพเชธ เช•เชฐเซ€เชจเซ‡ เชตเชงเชพเชฐเซ‡ เช›เซ‡.เชชเซเชฐเชตเซ‡เช—เช• เช—เซเชฒเซ‡เชถเชฟเชฏเชฐ เช…เชจเซ‡ เชฌเชฐเชซ เช“เช—เชณเชตเชพเชจเซ€ เชชเชพเช›เชณเชจเชพ เชชเซเชฐเชพเชฅเชฎเชฟเช• เชกเซเชฐเชพเช‡เชตเชฐเซ‹เชจเซ‡ เชเชฐเซ‹เชธเซ‹เชฒ-เชชเซเชฐเซ‡เชฐเชฟเชค เชตเชพเชคเชพเชตเชฐเชฃเซ€เชฏ เชต ming เชฐเซเชฎเชฟเช‚เช— เช…เชจเซ‡ เชฌเชฐเชซ เช…เชจเซ‡ เชฌเชฐเชซ เชชเชฐ เชชเซเชฐเช•เชพเชถ-เชถเซ‹เชทเช• เช•เชพเชฐเซเชฌเซ‹เชจเชพเชธเชฟเชฏเชธ เชเชฐเซ‹เชธเซ‹เชฒเซเชธเชจเซ€ เชฐเชœเซ‚เช†เชคเชจเซ‡ เช†เชญเชพเชฐเซ€ เช›เซ‡.

Black เชฌเซเชฒเซ‡เช• เช•เชพเชฐเซเชฌเชจ เชเชฐเซ‹เชธเซ‹เชฒเชจเซเช‚ เชตเชฐเซเชšเชธเซเชต

๐Ÿ”ป เชฌเซเชฒเซ‡เช• เช•เชพเชฐเซเชฌเชจ เชเชฐเซ‹เชธเซ‹เชฒ (เชฌเซ€เชธเซ€ เชเชฐเซ‹เชธเซ‹เชฒ) เช เช†เช–เชพ เชตเชฐเซเชท เชฆเชฐเชฎเชฟเชฏเชพเชจ เชนเชฟเชฎเชพเชฒเชฏ เชธเชนเชฟเชค เช†เช‡เชœเซ€เชชเซ€ เชชเชฐ เชเชฐเซ‹เชธเซ‹เชฒ เชถเซ‹เชทเชฃ (โ‰ฅ75%) เชเชฐเซ‹เชธเซ‹เชฒ เชถเซ‹เชทเชฃ เชนเซ‹เชตเชพเชจเซเช‚ เชœเชฃเชพเชตเชพเชฏเซเช‚ เช›เซ‡.เชเช•เชฒเชพ เชเชฐเซ‹เชธเซ‹เชฒเซเชธ เชจเซ€เชšเชฒเชพ เชตเชพเชคเชพเชตเชฐเชฃเชจเชพ เช•เซเชฒ เชตเซ‹เชฐเซเชฎเชฟเช‚เช—เชจเชพ 50% เชฅเซ€ เชตเชงเซ เชซเชพเชณเซ‹ เช†เชชเซ‡ เช›เซ‡.

India เชญเชพเชฐเชคเชฎเชพเช‚ เชเชฐเซ‹เชธเซ‹เชฒ เชฒเซ‹เชกเชฟเช‚เช—เชจเซ€ เช…เชจเชจเซเชฏ เชชเซเชฐเช•เซƒเชคเชฟ

๐Ÿ”ป เชญเชพเชฐเชคเชจเซเช‚ เชเชฐเซ‹เชธเซ‹เชฒ เชฒเซ‹เชกเชฟเช‚เช— เชตเชฟเชตเชฟเชง เช…เชตเช•เชพเชถเซ€ เช…เชจเซ‡ เชŸเซ‡เชฎเซเชชเซ‹เชฐเชฒ เชญเซ€เช‚เช—เชกเชพ เชชเชฐ เชธเช•เซเชฐเชฟเชฏ เชฅเชคเชพ เชตเชฟเชตเชฟเชง เชธเซเชคเซเชฐเซ‹เชคเซ‹เชจเซ‡ เช•เชพเชฐเชฃเซ‡ เชเช• เช…เชจเชจเซเชฏ เช•เซ‡เชธ เชฐเชœเซ‚ เช•เชฐเซ‡ เช›เซ‡.เช† เชœเชŸเชฟเชฒเชคเชพ, เชฆเซ‡เชถเชญเชฐเชฎเชพเช‚ เชตเชฟเชตเชฟเชง เชœเชฎเซ€เชจเชจเชพ เช‰เชชเชฏเซ‹เช—เชจเชพ เชฆเชพเช–เชฒเชพเช“ เชธเชพเชฅเซ‡, เชเช• เชชเชกเช•เชพเชฐเชœเชจเช• เชเชฐเซ‹เชธเซ‹เชฒ เชฐเซ‡เชกเชฟเชฏเซ‡เชถเชจ-เช•เซเชฒเชพเช‰เชก-เชชเซเชฐเซ‡เชธเชฟเชŸเซ‡เชถเชจ-เช†เชฌเซ‹เชนเชตเชพ เช•เซเชฐเชฟเชฏเชพเชชเซเชฐเชคเชฟเช•เซเชฐเชฟเชฏเชพ เชฌเชจเชพเชตเซ‡ เช›เซ‡.

๐Ÿ”ธ เชธเชฐเช•เชพเชฐเซ€ เชชเชนเซ‡เชฒ เช…เชจเซ‡ เชธเช‚เชถเซ‹เชงเชจ เชชเซเชฐเชฏเชคเซเชจเซ‹

India เชญเชพเชฐเชคเชจเชพ เช…เชจเซ‡เช• เชธเช‚เชธเซเชฅเชพเช“, เชฏเซเชจเชฟเชตเชฐเซเชธเชฟเชŸเซ€เช“ เช…เชจเซ‡ เชธเช‚เช—เช เชจเซ‹เช เชตเชฟเชตเชฟเชง เชธเชฐเช•เชพเชฐเซ€ เชชเชนเซ‡เชฒ เชนเซ‡เช เชณ เชเชฐเซ‹เชธเซ‹เชฒ เช—เซเชฃเชงเชฐเซเชฎเซ‹ เช…เชจเซ‡ เชคเซ‡เชฎเชจเซ€ เช…เชธเชฐเซ‹ เชชเชฐ เชธเช•เซเชฐเชฟเชฏ เชธเช‚เชถเซ‹เชงเชจ เช•เชฐเซเชฏเซเช‚ เช›เซ‡.เชชเซƒเชฅเซเชตเซ€ เชตเชฟเชœเซ ences เชพเชจ เชฎเช‚เชคเซเชฐเชพเชฒเชฏ (เชเชฎเช“เช‡เชเชธ), เชตเชฟเชœเซ .เชพเชจ เช…เชจเซ‡ เชคเช•เชจเซ€เช•เซ€ เชตเชฟเชญเชพเช— (เชกเซ€เชเชธเชŸเซ€), เชชเชฐเซเชฏเชพเชตเชฐเชฃ เชตเชจ เช…เชจเซ‡ เช†เชฌเซ‹เชนเชตเชพ เชชเชฐเชฟเชตเชฐเซเชคเชจ เชฎเช‚เชคเซเชฐเชพเชฒเชฏ (เชเชฎเช“เช‡เชเชซ เช…เชจเซ‡ เชธเซ€เชธเซ€), เช…เชตเช•เชพเชถ เชตเชฟเชญเชพเช— (เชกเซ€เช“เชเชธ), เชฎเชพเช‡เชจเซเชธ เชฎเช‚เชคเซเชฐเชพเชฒเชฏ (เชเชฎเช“เชเชฎ), เช…เชจเซ‡ เชœเซ‡เชฒ เชถเช•เซเชคเชฟ เชฎเช‚เชคเซเชฐเชพเชฒเชฏ เชคเชฐเชซเชฅเซ€ เชญเช‚เชกเซ‹เชณ(MOJS) เช เช† เชชเซเชฐเชฏเชคเซเชจเซ‹เชจเซ‡ เชŸเซ‡เช•เซ‹ เช†เชชเซเชฏเซ‹ เช›เซ‡.

๐Ÿ”ธ เชนเชฟเชฎเชพเชฒเชฏเชจเชพ เชนเชฟเชฎเชจเชฆเซ€เช“เชจเซเช‚ เชฎเซ‹เชจเชฟเชŸเชฐ เช•เชฐเชตเซเช‚

-เชงเซเชฐเซเชตเซ€เชฏ เชชเซเชฐเชฆเซ‡เชถเซ‹เชจเซ€ เชฌเชนเชพเชฐ เชธเซŒเชฅเซ€ เชฎเซ‹เชŸเซ‹ เชฌเชฐเชซ เชธเชฎเซ‚เชน เชฐเชนเซ‡เชคเซ‹ เชนเชฟเชจเซเชฆเซ เช•เซเชถ-เชนเชฟเชฎเชพเชฏเชพ-เชคเชฟเชฌเซ‡เชŸเซ€เชฏเชจ เชชเซเชฒเซ‡เชŸ au เชชเซเชฐเชฆเซ‡เชถ, เชšเช•เชพเชธเชฃเซ€ เชนเซ‡เช เชณ เช›เซ‡.เชธเชฐเช•เชพเชฐ เชฆเซเชตเชพเชฐเชพ เชญเช‚เชกเซ‹เชณ เชชเซ‚เชฐเซเช‚ เชชเชพเชกเชตเชพเชฎเชพเช‚ เช†เชตเซ‡เชฒเซ€ เชญเชพเชฐเชคเซ€เชฏ เชธเช‚เชธเซเชฅเชพเช“, เชฏเซเชจเชฟเชตเชฐเซเชธเชฟเชŸเซ€เช“ เช…เชจเซ‡ เชธเช‚เชธเซเชฅเชพเช“, เช—เซเชฒเซ‡เชถเชฟเชฏเชฐ เช—เชฒเชจ เชธเชนเชฟเชค เชตเซˆเชœเซ .เชพเชจเชฟเช• เช…เชงเซเชฏเชฏเชจ เชฎเชพเชŸเซ‡ เชนเชฟเชฎเชพเชฒเชฏเชจ เชนเชฟเชฎเชจเชฆเซ€เช“เชจเซเช‚ เชธเช•เซเชฐเชฟเชฏ เชจเชฟเชฐเซ€เช•เซเชทเชฃ เช•เชฐเซ‡ เช›เซ‡.เชนเชฟเชจเซเชฆเซ เช•เซเชถ เชนเชฟเชฎเชพเชฒเชฏเชจเชพ เช—เซเชฒเซ‡เชถเชฟเชฏเชฐเซเชธเชจเซ‹ เชธเชฐเซ‡เชฐเชพเชถ เชชเซ€เช›เซ‡เชนเช  เชฆเชฐ เชตเชพเชฐเซเชทเชฟเช• 14.9 ยฑ 15.1 เชฎเซ€เชŸเชฐ (เชเชฎ/เช) เชจเซ‹เช‚เชงเชพเชฏ เช›เซ‡.เช•เชพเชฐเช•เซ‹เชฐเชฎ เชชเซเชฐเชฆเซ‡เชถเชฎเชพเช‚ เชธเซเชฅเชฟเชฐ เชชเชฐเชฟเชธเซเชฅเชฟเชคเชฟเช“ เชธเชพเชฅเซ‡, เชจเชฆเซ€เชจเชพ เชฌเซ‡เชธเชฟเชจเชฎเชพเช‚ เชฆเชฐ เชฌเชฆเชฒเชพเชฏ เช›เซ‡.

๐Ÿ”ป เชฎเชนเชฟเชจเชพ: เชตเชฐเซเชคเชฎเชพเชจ เชฌเชพเชฌเชคเซ‹ – เชกเชฟเชธเซ‡เชฎเซเชฌเชฐ, 2023

๐Ÿ”ป เช•เซ‡เชŸเซ‡เช—เชฐเซ€: เชชเชฐเซเชฏเชพเชตเชฐเชฃ เชตเชฐเซเชคเชฎเชพเชจ เชฌเชพเชฌเชคเซ‹

โœ… เชœเซ‹เชกเชพเช“: https://t.me/currentadda

Original Content:

๐Ÿ”น Aerosol Impact on Climate in the Himalayan Region

๐Ÿ”ป A recent study conducted by the Indian Space Research Organizationโ€™s (ISRO) Physical Research Laboratory reveals alarming increases in aerosol levels, particularly over the Indo-Gangetic Plain (IGP) and the Himalayan foothills. The studyโ€™s ground-based observations emphasize the implications of these heightened aerosol levels, potentially leading to increased temperatures, altered rainfall patterns, and accelerated melting of glacier ice and snow.

๐Ÿ”ธ Aerosol Radiative Forcing Efficiency (ARFE) Findings

๐Ÿ”ป The study indicates a high Aerosol Radiative Forcing Efficiency (ARFE) in the atmosphere over the IGP and the Himalayan foothills, ranging from 80 to 135 Wmโˆ’2 per unit aerosol optical depth (AOD). This efficiency is notably higher at elevated elevations. The primary drivers behind the accelerated glacier and snow melt are attributed to aerosol-induced atmospheric warming and the deposition of light-absorbing carbonaceous aerosols on snow and ice.

๐Ÿ”ธ Dominance of Black Carbon Aerosol

๐Ÿ”ป Black carbon aerosol (BC aerosol) is reported to dominate (โ‰ฅ75%) aerosol absorption over the IGP, including the Himalayas throughout the year. Aerosols alone contribute to over 50% of the total warming of the lower atmosphere.

๐Ÿ”ธ Unique Nature of Aerosol Loading in India

๐Ÿ”ป Indiaโ€™s aerosol loading represents a unique case due to varying sources activated at different spatial and temporal scales. This complexity, coupled with diverse land use patterns across the country, creates a challenging aerosol radiation-cloud-precipitation-climate interaction.

๐Ÿ”ธ Government Initiatives and Research Efforts

๐Ÿ”ป Several institutes, universities, and organizations in India have actively researched aerosol properties and their effects under various government initiatives. Funding from the Ministry of Earth Sciences (MoES), Department of Science & Technology (DST), Ministry of Environment Forest and Climate Change (MoEF&CC), Department of Space (DoS), Ministry of Mines (MoM), and Ministry of Jal Shakti (MoJS) has supported these endeavors.

๐Ÿ”ธ Monitoring Himalayan Glaciers

๐Ÿ”ป The Hindu Kush-Himalaya-Tibetan Plateau region, housing the largest ice mass outside the Polar regions, is under scrutiny. Indian institutes, universities, and organizations, funded by the government, actively monitor Himalayan glaciers for scientific studies, including glacier melting. The average retreat rate of Hindu Kush Himalayan glaciers is reported at 14.9 ยฑ 15.1 meters per annum (m/a). The rates vary across river basins, with stable conditions observed in the Karakoram region.

๐Ÿ”ป Month:ย current affairs – december, 2023

๐Ÿ”ป Category:ย Environment Current Affairs

โœ… Join: https://t.me/currentadda